Képalkotó felvételek megosztása: a jogi keret orvosoknak
Ki felel a felvételért, ha felhőben tároljuk? Kinek továbbítható a beteg hozzájárulása nélkül? Meddig kell megőrizni, és mit kérhet a beteg? A GDPR és a magyar egészségügyi adatkezelési törvény gyakorlati összefoglalója.
Tájékoztató jellegű összefoglaló, nem jogi tanácsadás. A jogszabályok hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) érhető el.
Ki felel az adatért?
| Szerep | Ki az? | Mit jelent? |
|---|---|---|
| Adatkezelő | a rendelő, képalkotó központ, kórház | meghatározza az adatkezelés célját és eszközeit, és felel érte (GDPR 4. cikk 7.) |
| Adatfeldolgozó | a tárhely- vagy képmegosztó szolgáltató | az adatkezelő megbízásából és utasítása szerint tárol, továbbít (GDPR 4. cikk 8.) |
| Fogadó orvos | a beküldő, konzultáló kolléga | a saját betegellátásához kapott adatok tekintetében önálló adatkezelő |
Ha a rendelő külső szolgáltatót vesz igénybe, a GDPR 28. cikke szerint írásos adatfeldolgozói szerződés kell, amely rögzíti a feldolgozás tárgyát, időtartamát, a biztonsági intézkedéseket, a további adatfeldolgozókat és azt, hogy mi történik az adatokkal a szolgáltatás végén. Az adatkezelő felel azért, hogy csak megfelelő garanciákat nyújtó adatfeldolgozót válasszon. A fogyasztói felhőtárhelyek (személyes Dropbox, Google Drive) jellemzően nem kötnek ilyen egyedi szerződést.
Egészségügyi adat: különleges kategória
Az egészségügyi adat a GDPR szerint a személyes adatok különleges kategóriája (9. cikk); kezelése egészségügyi ellátás céljából megengedett (9. cikk (2) h)), a tagállami jog keretei között. Magyarországon ezt az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) részletezi.
Továbbítás a kezelőorvosok között
Az Eüak. 10. §-a szerint a beteg ellátása érdekében az egészségügyi és személyazonosító adatok az egészségügyi ellátóhálózaton belül továbbíthatók. A kezelőorvos vagy a háziorvos döntése alapján a gyógykezelés szempontjából fontos adat továbbítható — kivéve, ha a beteg ezt írásban vagy az önrendelkezési nyilvántartásban megtiltotta; a továbbításról a beteget tájékoztatni kell. A korábbi, a jelenlegi betegséggel össze nem függő adatok a beteg hozzájárulása nélkül főszabályként nem továbbíthatók.
A gyakorlatban: a beutaló orvosnak, a konzultáló kollégának küldött felvétel jogszerű lehet a beteg külön hozzájárulása nélkül is — de csak az ellátáshoz szükséges adat, csak az érintett orvosnak, biztonságos csatornán, és a betegnek tudnia kell róla.
A beteg joga a saját felvételéhez
A betegnek joga van megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációt, és másolatot kapni (1997. évi CLIV. törvény, Eütv. 24. §; GDPR 15. cikk). A képalkotó felvétel ennek része.
- Az első másolat díjmentes (GDPR 15. cikk (3)); az EU Bírósága a C-307/22. sz. ügyben kimondta, hogy ez a betegdokumentációra is vonatkozik. A további másolatokért az Eüak. 7. § (3) bekezdése szerint díj kérhető.
- Más személy (pl. hozzátartozó) a beteg írásos felhatalmazásával — az ellátás befejezése után teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felhatalmazással — kérhet betekintést vagy másolatot.
- Digitális kiadásnál a kérdés nem az, hogy kiadjuk-e, hanem az, hogy azonosíthatóan és biztonságosan: a link kérjen azonosítást, járjon le, legyen visszavonható, a megnyitás naplózódjon, és a beteg le is tölthesse a felvételt.
Meddig kell megőrizni?
| Irat | Megőrzési idő | Jogszabály |
|---|---|---|
| Képalkotó diagnosztikai felvétel | a készítéstől számított 10 év | Eüak. 30. § (2) |
| A felvételről készült lelet | 30 év | Eüak. 30. § (2) |
| Egészségügyi dokumentáció | az adatfelvételtől legalább 30 év | Eüak. 30. § (1) |
| Zárójelentés | legalább 50 év | Eüak. 30. § (1) |
Az adathordozó olvashatóságát a megőrzési idő végéig biztosítani kell (Eüak. 30. § (8)), és a törvény a jogutód nélküli megszűnés esetére is rendelkezik a dokumentáció sorsáról (30. § (4)). Szolgáltatóválasztásnál ezért kérdés, hogy a teljes archívum olvasható formában kiadható-e szolgáltatóváltáskor vagy a rendelő megszűnésekor.
Biztonság és adatvédelmi incidens
A GDPR 32. cikke a kockázattal arányos technikai és szervezési intézkedéseket ír elő. Egészségügyi adatnál a minimum: titkosítás átvitel közben és tároláskor, személyes fiókok és erős azonosítás, a hozzáférések naplózása, rendszeres mentés kipróbált visszaállítással.
Adatvédelmi incidens (például elveszett pendrive, rossz címzettnek küldött felvétel) esetén az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül bejelenti azt a felügyeleti hatóságnak — Magyarországon a NAIH-nak (GDPR 33. cikk) —, kivéve, ha valószínűleg nem jár kockázattal; magas kockázat esetén a betegeket is tájékoztatni kell (34. cikk). Az adatfeldolgozó a tudomására jutott incidenst késedelem nélkül jelzi az adatkezelőnek.
Gyakori kérdések
Kell-e a beteg hozzájárulása ahhoz, hogy a felvételt elküldjem a beutaló orvosnak?
Az Eüak. 10. §-a szerint a gyógykezelés szempontjából fontos adat a kezelőorvos döntése alapján továbbítható, kivéve, ha a beteg ezt írásban vagy az önrendelkezési nyilvántartásban megtiltotta. A betegnek tudnia kell a továbbításról.
Ki felel az adatokért, ha felhőszolgáltatónál tároljuk a felvételeket?
A rendelő (az adatkezelő). A szolgáltató adatfeldolgozó, akivel a GDPR 28. cikke szerint írásos adatfeldolgozói szerződést kell kötni.
Meddig kell megőrizni a CBCT- vagy röntgenfelvételt?
A képalkotó diagnosztikai felvételt a készítéstől számított 10 évig, a róla készült leletet 30 évig (Eüak. 30. § (2)).
Kérhet-e díjat a rendelő a felvétel másolatáért?
Az első másolat díjmentes (GDPR 15. cikk (3), EUB C-307/22). A további másolatokért az Eüak. 7. § (3) szerint díj kérhető.
Mennyi időn belül kell bejelenteni, ha rossz címzetthez került egy felvétel?
Ha az incidens kockázattal jár, indokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül a NAIH-nak (GDPR 33. cikk); magas kockázat esetén a beteget is tájékoztatni kell.
Források
- (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendelet (GDPR) — EUR-Lex
- 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (Eüak.) — 7., 10., 30. §
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) — 24. §
- Az Európai Unió Bírósága, C-307/22. sz. ügy (az első másolat díjmentessége)
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)