Sinus3D
Regisztráció

Képalkotó felvételek megosztása: a jogi keret orvosoknak

Ki felel a felvételért, ha felhőben tároljuk? Kinek továbbítható a beteg hozzájárulása nélkül? Meddig kell megőrizni, és mit kérhet a beteg? A GDPR és a magyar egészségügyi adatkezelési törvény gyakorlati összefoglalója.

Szerző: Simonffy Csaba, molekuláris bionikus mérnök, a Sinus3D alapítója · Frissítve: 2026. 10. 31. · 9 perc olvasás

Tájékoztató jellegű összefoglaló, nem jogi tanácsadás. A jogszabályok hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) érhető el.

Ki felel az adatért?

SzerepKi az?Mit jelent?
Adatkezelőa rendelő, képalkotó központ, kórházmeghatározza az adatkezelés célját és eszközeit, és felel érte (GDPR 4. cikk 7.)
Adatfeldolgozóa tárhely- vagy képmegosztó szolgáltatóaz adatkezelő megbízásából és utasítása szerint tárol, továbbít (GDPR 4. cikk 8.)
Fogadó orvosa beküldő, konzultáló kollégaa saját betegellátásához kapott adatok tekintetében önálló adatkezelő

Ha a rendelő külső szolgáltatót vesz igénybe, a GDPR 28. cikke szerint írásos adatfeldolgozói szerződés kell, amely rögzíti a feldolgozás tárgyát, időtartamát, a biztonsági intézkedéseket, a további adatfeldolgozókat és azt, hogy mi történik az adatokkal a szolgáltatás végén. Az adatkezelő felel azért, hogy csak megfelelő garanciákat nyújtó adatfeldolgozót válasszon. A fogyasztói felhőtárhelyek (személyes Dropbox, Google Drive) jellemzően nem kötnek ilyen egyedi szerződést.

Egészségügyi adat: különleges kategória

Az egészségügyi adat a GDPR szerint a személyes adatok különleges kategóriája (9. cikk); kezelése egészségügyi ellátás céljából megengedett (9. cikk (2) h)), a tagállami jog keretei között. Magyarországon ezt az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) részletezi.

Továbbítás a kezelőorvosok között

Az Eüak. 10. §-a szerint a beteg ellátása érdekében az egészségügyi és személyazonosító adatok az egészségügyi ellátóhálózaton belül továbbíthatók. A kezelőorvos vagy a háziorvos döntése alapján a gyógykezelés szempontjából fontos adat továbbítható — kivéve, ha a beteg ezt írásban vagy az önrendelkezési nyilvántartásban megtiltotta; a továbbításról a beteget tájékoztatni kell. A korábbi, a jelenlegi betegséggel össze nem függő adatok a beteg hozzájárulása nélkül főszabályként nem továbbíthatók.

A gyakorlatban: a beutaló orvosnak, a konzultáló kollégának küldött felvétel jogszerű lehet a beteg külön hozzájárulása nélkül is — de csak az ellátáshoz szükséges adat, csak az érintett orvosnak, biztonságos csatornán, és a betegnek tudnia kell róla.

A beteg joga a saját felvételéhez

A betegnek joga van megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációt, és másolatot kapni (1997. évi CLIV. törvény, Eütv. 24. §; GDPR 15. cikk). A képalkotó felvétel ennek része.

Meddig kell megőrizni?

IratMegőrzési időJogszabály
Képalkotó diagnosztikai felvétela készítéstől számított 10 évEüak. 30. § (2)
A felvételről készült lelet30 évEüak. 30. § (2)
Egészségügyi dokumentációaz adatfelvételtől legalább 30 évEüak. 30. § (1)
Zárójelentéslegalább 50 évEüak. 30. § (1)

Az adathordozó olvashatóságát a megőrzési idő végéig biztosítani kell (Eüak. 30. § (8)), és a törvény a jogutód nélküli megszűnés esetére is rendelkezik a dokumentáció sorsáról (30. § (4)). Szolgáltatóválasztásnál ezért kérdés, hogy a teljes archívum olvasható formában kiadható-e szolgáltatóváltáskor vagy a rendelő megszűnésekor.

Biztonság és adatvédelmi incidens

A GDPR 32. cikke a kockázattal arányos technikai és szervezési intézkedéseket ír elő. Egészségügyi adatnál a minimum: titkosítás átvitel közben és tároláskor, személyes fiókok és erős azonosítás, a hozzáférések naplózása, rendszeres mentés kipróbált visszaállítással.

Adatvédelmi incidens (például elveszett pendrive, rossz címzettnek küldött felvétel) esetén az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül bejelenti azt a felügyeleti hatóságnak — Magyarországon a NAIH-nak (GDPR 33. cikk) —, kivéve, ha valószínűleg nem jár kockázattal; magas kockázat esetén a betegeket is tájékoztatni kell (34. cikk). Az adatfeldolgozó a tudomására jutott incidenst késedelem nélkül jelzi az adatkezelőnek.

Gyakori kérdések

Kell-e a beteg hozzájárulása ahhoz, hogy a felvételt elküldjem a beutaló orvosnak?

Az Eüak. 10. §-a szerint a gyógykezelés szempontjából fontos adat a kezelőorvos döntése alapján továbbítható, kivéve, ha a beteg ezt írásban vagy az önrendelkezési nyilvántartásban megtiltotta. A betegnek tudnia kell a továbbításról.

Ki felel az adatokért, ha felhőszolgáltatónál tároljuk a felvételeket?

A rendelő (az adatkezelő). A szolgáltató adatfeldolgozó, akivel a GDPR 28. cikke szerint írásos adatfeldolgozói szerződést kell kötni.

Meddig kell megőrizni a CBCT- vagy röntgenfelvételt?

A képalkotó diagnosztikai felvételt a készítéstől számított 10 évig, a róla készült leletet 30 évig (Eüak. 30. § (2)).

Kérhet-e díjat a rendelő a felvétel másolatáért?

Az első másolat díjmentes (GDPR 15. cikk (3), EUB C-307/22). A további másolatokért az Eüak. 7. § (3) szerint díj kérhető.

Mennyi időn belül kell bejelenteni, ha rossz címzetthez került egy felvétel?

Ha az incidens kockázattal jár, indokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül a NAIH-nak (GDPR 33. cikk); magas kockázat esetén a beteget is tájékoztatni kell.

Források